, 2022/8/9
Szögmérő A szögmérőket, amelyek félköríves mérőeszközök, az ókorban két egymást metsző vonal közötti szögek mérésére használták. Kevés különbség van az akkori és a mai kinézetük között.
A félkör alakú szerszámon 0 és 180 fok közötti szögméreteket jelöltek. A szögmérőket először az 1600-as években azonosították. A szögmérőket először navigációs eszközként használták a hajózási térképeken használt szögek mérésére, de hamarosan építőipari eszközként is népszerűvé váltak.
Szextáns
A szextáns olyan navigációs eszköz, amelyet a hajósok a navigációs térképen a helyzetvonal meghatározására használnak. Alapvetően egy égi objektum, például egy csillag és a horizontvonal közötti szögmérést végeznek. Ez egy túlságosan pontos műszer. A szextáns alapelvét először Sir Isaac Newton dolgozta ki, majd később az 1700-as években fejlesztették tovább a szextánssá. A navigációs műszer 60 fokos fesztávolsága adja a nevét. A hajósok ma is használják ezt a műszert a modernebb GPS-rendszerek kiegészítőjeként.
Barométer
A barométert a légköri nyomás mérésére használják. Az 1600-as évek óta használt első barométer egy higanyos tartály tetejére helyezett vákuumos üvegcsőből állt. Ahogy a légnyomás csökkent, a higany emelkedett a csőben, jelezve, hogy eső várható. A barométert ma is használják a meteorológiában, mint az időjárás életképes mutatóját és mint a légnyomás pontos mérésének eszközét.
Napóra
Ez az első ismert időmérés volt a mai analóg óra előfutára. Ez a mérőeszköz már i. e. 3000-ben megjelenik a történelemben. Egyszerűen egy egyenes botot a földbe szúrva és a nap által vetett árnyékot mérve az ókori ember képes volt megmondani az időt a nappali órákban. Bár a napórák használata mára már elavult, a napórák még mindig megtalálhatók szerte a világon a kertek és a történelmi emlékművek díszítőelemeként, ahol az ősi társadalmak egykoron használták őket.
Hőmérő
Bár a hőmérőt először az 1700-as években használták aktívan a hőmérséklet mérésére, amikor az első skálát hozzáadták a műszerhez, az ókori görögök már az i. e. első században használtak a mai hőmérőhöz hasonló mérőeszközt. Valójában Galileinek tulajdonítják a hőmérő feltalálását. A higany bizonyult a legpontosabb anyagnak, amelyet a hőmérőben a hőmérséklet jelzésére használtak. A hőmérséklet hőmérővel történő mérésére számos más színű folyadékot is használtak.
Az abakusz kínai találmánya
Az abakusz egy egyszerű, mechanikus számológép. Rudakból áll, amelyekhez gyöngyök vannak rögzítve, és amelyek egyik oldalról a másikra csúsztathatók. A soronként tíz gyöngyöt tartalmazó abakusz lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy számokat számoljon össze és számokat számoljon ki sok ezerre. Az abakusz eredete nagy viták forrása.
Kína
A kínai történelem szerint az általunk ismert abakuszt valamikor a Ming-dinasztia idején találta fel Cheng Dawei matematikus. A Ming-dinasztia 1388-tól 1644-ig tartott, és a kulturális csere és a gazdasági virágzás időszaka volt, legalábbis részben. A kínaiak az abakuszt az ősi Kína nagy találmányai között tartják számon, és még egy éves ünnepi napot is létrehoztak körülötte. A kínai abakuszt összeadásra, kivonásra, osztásra, szorzásra, valamint négyzet- és köbgyökkeresésre használják.
Jelenlegi használat
Az abakusz ma is taneszköz Kínában és Ázsia más részein. Az iskolásoknak egyszerű számolási módszerként adják át. Különösen a vak diákok találják az abakuszt hasznos és könnyebben kezelhető módszernek a matematika elvégzésére. A kereskedők és az eladók Ázsia számos pontján szintén használják az abakuszt, hogy gyorsan és hatékonyan végezzék el a mindennapi eladási és vásárlási számításokat. Olcsó, hétköznapi anyagokból való építése és a kézi működtetés miatt ideális a vidéki területeken, ahol az elemek és az elektronika nem feltétlenül állnak rendelkezésre.